Amikor legelőször voltam Prágában, olyan alacsony volt a Moldva vízállása, hogy sok helyen látni lehetett, ahogy a víz bukdácsol lefelé a köveken. A látvány még átélhetőbbé tette Smetana Moldva című romantikus művét. Először ezt a hangulatot akartam megvarrni, de túl nagy falatnak bizonyult.
Aztán a gondolataim a sör felé kalandoztak, és a sörről a Sörgyári Capriccio jutott eszembe. Hosszabb autóutakon hangoskönyveket szoktunk hallgatni. Így újra előkerült Hrabal fantasztikus regénye Für Anikó és Kern András előadásában.
A regényből választottam azt a jelenetet, amikor Mariska, a főhősnő felmászik a sörgyár kéményére és szőke haja úszik a szélben. Lentről mindenki döbbenten figyeli a jelenséget. (Pepinnek nem maradt hely a képemen)
Mariska ruhája térbeli, szoknyáját meglebbenti a szél. Lábai hímzőfonallal betekert pipatisztítóból készültek. A haja sárga gyapjú, amit tűnemezeléssel rögzítettem.
A söröshordók alá több rétegben tettem flízt, hogy domborodjanak, de ez nem igazán látszik. A sörgyár udvarán egy hordó tetejére került három korsó sör. A hab a sörön szintén gyapjú.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése