Párnás hét

Unokahúgom takarójának varrása közben a HST blokkokat négyzetekből varrtam. A leesett színes és fehér háromszögeket egyből összevarrtam, és már menet közben, találomra, ahogy jött, összevarrtam a négyzeteket. Akkor még nem tudtam, hogy mi lesz belőlük. Lett egy 40cmx40cm-s négyzet, a maradék HTS blokkokból egy szív mintát raktam ki. Végül párna mellett döntöttem. Az alapokhoz varrnom kellett még két sort, hogy elérjem az 50cmx50cm-t ( el is rontottam az összevarrást, de úgy döntöttem, nem bontom le, legyen egy sor más irányba). A szíves párnát fehér csíkokkal egészítettem ki.

 A méretek érzékeltetéséhez:

Mivel a takaró varrásakor elszámoltam a blokkokat, a kimaradókból még egy párna lett:

Húgom névnapi ajándéka a takarójához illó párna lett:

2011-ben befejeztem a rag takarómat. A leesett csíkokat meddig őrizgettem. Most készült egy párna is hozzá:

Reneszánsz hangulatban

A hetedikes osztálytanító, Rita néni, megkért, hogy keretezzem azt a képet, ami idén az osztálytermet fogja díszíteni. A goblein hímzés Rita néni türelmét, kitartását dicséri.  A munka hátoldala ugyanolyan szép és egyenletes volt , mint a színe.
Kis fejtörést okozott, hogy milyen színű is legyen a keret, végül találtam egy festett anyagot, amiben visszaköszöntek a kép színei. Igaz, hogy flanel anyag volt, de a munkán nem zavaró. Először még a bolyhos felét akartam használni az anyagnak, de néhol a festés nem volt tökéletes, így maradt a szín oldala.
A toll mintákat sizzixszel vágtam ki, és cikk-cakk öltéssel rögzítettem.

Kényszerszünet 1

Amíg nem tudom használni a jobb karomat ( és varrni sem tudok), rendet teszek a fényképeim között. Ezek az apróságok még a szakdolgozat megírása előtt készültek:
Festett anyagokból rózsás neszik és füzettartók megint:

Tatabányán vásárolt anyagból apróságok:

Bagoly imádoknak neszik az utolsó centi anyagokból:

Kultúraquiltek: Egyiptom

Sokáig a Nílus járt a fejemben, valamilyen térképet szerettem volna megidézni. Nem találtam igazán olyan képet, ami inspirált volna. Végül visszatértem a legelső gondolatomhoz: olyat varrni, ami 3D-ben megjeleníthető. Így esett a választásom erre a jelképre:
Heper, a fiatal Napisten ( a felkelő nap ) neve, akit a szkarabeusz-bogárral szimbolizáltak.

 Hátulról és elölről:

A bogár testén kívül az összes anyag sk festésű.
Először kétoldalas ragasztóval felragasztottam a színes elemeket, alaposan megtűztem:

Végül rávarrtam a bogarat:

Igazán az zavar,  hogy négy lába van csak első ránézésre a szkarabeusznak. A másik két lába aranyból van.( Én így értelmeztem.) Először ez annyira zavart, hogy próbáltam még 2 kék, fényes lábat is ráhelyezni a képre, de úgy sem tetszett. Maradtam az eredeti megoldásnál. A munka legvégén akril aranyfestékkel körbefestettem az íveket. A kép mérete, a szokásos A4.

Inspiráció innen:

Tábori krónikák 3.

Elkészült a másik táska is, amit Szirén tanított Békáson. Az alapja szintén ott készült előző nap: Editkével festettük, folyékony textilfestékkel.
A táska érdekessége, a három cipzár az elején és az elválasztó rekesz a belsejében.

Ez volt a kiindulás.

Tábori krónika 2

A fekete táska szabásmintáját felhasználva varrtam ezt a táskát is:

Az alapot Kolombusszal festettük mikróban  Kosztelnik Editke irányításával. A színek, amiket használtam: olajzöld, okkersárga, korall vagy skarlátpiros (sajnos nem emlékszem)

Tábori krónika 1.

Idén csak két rövid tábori programom volt. A békási táborban Kosztelnik Editke bevezetett minket egy érdekes felületképzés technikába.

 Először  tűzni kell a három réteget: kötött pamut , alatta pamutvászon vagy selyemmolinó stb, alatta flíz. Majd a felső réteget kivagdossuk.

Szirén szabásmintája alapján varrtam a táskát a fenti anyagból:

A táska oldalába kédert varrtam.

Idegen tollakkal..

Kicsit büszkélkedem Rebeka (nagylányom) munkáival: az egyik meleg októberi napon együtt festettünk. Ő kolombusszal, én meg ételfestékkel kísérleteztem.

Élete első  festése nagyon jól sikerült:

Ezt a táskát Rebeka szeptemberben varrta, de színeit tekintve ide kívánkozik.

 Ez már a második táska  amit elkészült július óta ( én csak a cipzár bevarrásban segítettem). Az első táska is ugyanilyen fazonú volt, csak egyszínű. Valahol el kell kezdeni.. . Büszke vagyok Rá! ( Már állították meg utcán, hogy hol vette a táskáját...:))

 Míg a mikróban festődött a póló én gyapjút és natúr gyapjúbélést (a lőrinci paplangyárban vettem, de szerintem magas a műszáltartalma) festettem ételfestékkel. A leírás itt található.

Első körben csak piros, sárga és zöld festéket próbáltam ki  és a negyedik üvegbe 1 rész piros és 1 rész sárga festék került.

 Mivel valamelyik leírásban azt olvastam, hogy növényi szálak festésére  a módszer nem alkalmas, természetesen ki kellet próbálnom lepedővászonnal is.  Míg a gyapjú és a filc is tökéletesen megfestődött, a rongy éppen csak rózsaszínű lett.( Arra kíváncsi vagyok, hogy tojásfestékkel is működik-e ez a a módszer.)

Festés Procionnal

Három vagy négy évvel ezelőtt ismerkedtem meg a procionos festéssel  Polyák Ildi tanfolyamán. Rengeteg festéket rendeltem, szorgalmasan festettem a következő évben, de aztán elment a kedvem a rengeteg és hosszadalmas utómunka miatt. Most mégis újra festeni támadt kedvem. Bár már lejárt a festékek szavatossági ide, gondoltam kipróbálom, hogy működnek-e még.

Két konkrét célom volt : egy "neutral" sorozatot és egy brown rose sorozatot festeni. Az elmentett receptjeimet használtam ( sajnos  már nem lehet fellelni a neten őket).

Az eredmény:

Kiindulási festékek: fire red ,medium blue, bright yellow.

Ezzel nagyon elégedett vagyok.
Másod festés is belefért az időbe, ami nagyon ígéretes volt mindaddig, amíg a  zacskóban voltak az anyagok, de a mosás után gyakorlatilag csak halvány rózsaszín anyagaim lettek.

A brown rose sorozat, plusz a legfelső anyag meglepetésre a legsötétebb oldat másodfestése. A többi másodfestés újra festendő .

És miután még volt anyagom, festettem egy fuchsia- turquoise kombinációs sorozatot. Ez annyira nem tetszett  már amikor a zacskóban láttam a színeket, hogy a maradék fire red festéket találomra beleöntögettem a zacskókba:

Mappaborítók

I have done the folder covers.
Időben elkészültem mindhárom A4-s mappaborítóval.

Táska a múltból

Régen soha, semmit sem találtam a táskámban. Elhatároztam, hogy varrok magamnak egy olyan táskát, amiben annyi zseb van, hogy mindennek meg legyen a helye. Sajnos a sokzsebes táskám nem váltotta be  a hozzá fűzött reményeket: minden zsebet végig kellett néznem,minden alkalommal, vajon hol lehet a kulcsom, telefonom stb..
Kolléganőm kérésére készült ez a  letisztultabb változat. Csupán három zsebe van :  egy bevarrt zseb az első rekeszben és egy hátul, a középső részben pedig csak egy  nyitott.
Saját festésű vastag molinóból és maradék anyagokból készült:

A long time ago I didn't use to find anything in my bag. So I sewed a bag with 6 pockets for myself.
It wasn't a good idea, because my keys, mobile phones always were hidden in pockets. I used to search for them in all places. This bag is a newer version: It has only three pockets: one in the front, one in the middle, one in the backside.
The bag was made from hand-dyed textiles and scraps.

Sajnos nem emlékszem, hogy kitől van a szabásminta. (az első rekeszhez két szabásmintám is van. Az egyiket én szerkesztettem, de, hogy melyiket?)

Kávé

A tavaszi közös varráson vettem a Hunyadi utcai fiúktól két  anyagot:

Csak félreraktam, nem volt ötletem mit is varrjak belőlük. Aztán Csanakon Czkrisztának volt egy nagyon helyes, kávés zacskó felhasználásával készült neszeszere.
Mivel mi piros zacskós kávét iszunk, elhatároztam, hogy ha kiürül a következő, varrok majd valamilyen hasonlót. A vásárolt anyagaimhoz színben pont fog menni. A csalódás akkor ért, amikor méretve vágtam a zacskót és szembesültem azzal, hogy a színes nyomat papíron van. Az aromazáró/védő belső rész független a külső résztől. Tehát ebből már nem lesz neszeszer. Ekkor már annyira kávé lázban égtem, hogy valamit ki kellett találnom:
Először csak egyszerű barna és piros csészéket ragasztottam  teával megfestett anyagokra, majd gondoltam egyet: legyen térhatású a csésze, egy kis gőzzel. Innen gyorsan ment a kombinálás:  akkor a következő csésze legyen kétszínű . Végül a hátteret is kettéosztottam. (Volt még egy kósza ötletem: a gőzt is pepitában ragasztani., de ezt már nem próbáltam ki):

Végül is csak egy neszeszert szerettem volna. Most lesz legalább 6.

Kész!

Elkészült a Summer Sampler Series quiltem. Ez volt az első alkalom, hogy használtam az inch-es vonalzómat. A kezdeti elnézések/vágások után hamar belejöttem a használatába. Meg kell mondanom, hogy sokkal egyszerűbb a használata , minta cm-s vonalzónak.(Végre hasznát vettem a quilt talpamnak, amit a Berninához adtak).Izgalomból volt bőven: 2 blokk sokkal kisebb lett, mint az eredeti méret és olyan kevés festett anyagom maradt, hogy a javításnál már a maradékokat kellet összevarrnom. Beszegni is már csak az utolsó fecnik összevarrásával tudtam.

Sokáig gondolkodtam a tűzésen, de végül az asztalterítő után ezt is egyenes vonalakkal tűztem meg. A színes részekre csak két helyen tettem tűzést, mert túl nagy volt az egyszínű minta.

A rontott blokkokból varrt terítő és a falikép együtt: