Tavaly Gina ösztönzésére, megpróbáltuk kitalálni, hogy hogyan készültek
Caryl Bryer Fallert munkái. Akkor egy ilyen
faliképet már varrtam. Akkor az első színezés nem tetszett és még két háromszög sorozatot kellett varrnom. A második sorozatból elindított fedlapot félbehagytam. Ami miatt félbehagytam, annak ez az elcsúszás volt az oka:
A középső türkíz-zöld-türkíz elemet kibontottam. Azt gondoltam, hogy majd szabok új elemeket és visszaillesztem úgy, hogy szimmetrikus legyen a minta. A bontással elkészültem, és a lyukas fedlap bekerült az UFO-k közé. Végre rászántam magam a befejezésre. Sokkal nehezebb volt, mint gondoltam. A vágások miatt, minden oldala nyúlik az elemeknek. Végén mégis elfogadható állapotot sikert varrni.
A szegéshez festeni kellett. Mivel nem emlékeztem, hogy korall vagy cinóber színű festéket használtam, festettem mindkettőt.
A tűzést már régen elképzeltem: spirálokat hullámokkal akartam összekötni. Először megpróbáltam csak a spirált tűzni a gyalogló talppal, folyamatosan forgatva az anyagot. Katasztrofális lett az eredmény. Letettem a sok kicsi spirálról. Szabadgépi tűzéssel nem mertem elkezdeni, mert nem tudok egyenletes sortávolságot tartani. Maradtak a nagy spirálok. Aszimmetrikus mintázatot szerettem volna, de csak most látom, hogy a munka piros részén nagyon egy vonalba kerültek a körök. A tűzés végére majdnem a kardomba dőltem , mert úgy hullámzott a munka széle és még a közepe is mintha 3D-s munka lenne. Sokat kellett igazítani a munka szélén.
Mivel nem tudtam eldönteni, melyik legyen a quilt teteje és alja, a hátoldalra nem bújtatott varrtam, hanem mind a négy sarokba háromszögeket, így bármikor a feje tetejére állíthatom a képet.
A hátlap a festett maradékokból készült:
A tűzés közelről:
